annyuk üldögél a nappaliban és olvasgat, apjuk a hálószobában teszi ugyanezt. boszeronok kicsapva az udvarba, macskák szana-széjjel a házban. egyszer csak apa felmordul: Haggyá má, NEM BASZLAK MEG!
hát ja, ivartalanítani kéne már a macskát.
annyuk üldögél a nappaliban és olvasgat, apjuk a hálószobában teszi ugyanezt. boszeronok kicsapva az udvarba, macskák szana-széjjel a házban. egyszer csak apa felmordul: Haggyá má, NEM BASZLAK MEG!
hát ja, ivartalanítani kéne már a macskát.
(merthogy van kettő tavaly év végétől)
azt mondják, a macska válogat, és nem tehetesz ellene semmit. "eszi-nem eszi nem kap mást" elv macskákra nem érvényes, stb. hahhaa... ez kéremszépen az elkényeztetett macskára igaz. az, akit úgy szed össze az ember kóboran, illetve tartja magát ahhoz, hogy azt kapja amit elé teszünk, és nincs lehetőség finnyázni, akkor kéremszépen csak türelem kérdése az egész. no meg persze talpraesettségé, mert első nap éhezés után a dögje lopni fog, úgyhogy minden táplálékot jól el kell rejteni. ha túl vagyunk a nyávogós hisztin, akkor viszont enni fog az állat. nyers marhát, nyers pulykát, de még kutyatápot is (no ezt azért nem erőltetem nekik), nem kell aggódni miatta. hasonló elven megtanítható dolgokra - pontosabban letiltható dolgokról. ha pl. eszünk, ne másszon bele a tányérunkba (tudom, a mi hülyeségünk, de sosem asztalnál eszünk, hanem többnyire valami egyéb bútorzaton tálcáról, félig fekve). ehhez kellett néhány fejre koppintás az evőeszközökkel, de most már tartják a határokat.
felébredtem, mert rémálmom volt. azt álmodtam, hogy elkéstem a munkahelyemről, pedig délutános voltam... kettőkor indultam el otthonról (ami ráadásul egy tök fura ház volt, nem a miénk) nem értem el a főnökökmet, hogy szóljak neki mi van, aztán nem indult az autóm sem, majd egyszer csak mozgást hallottam a házból, úgyhogy uszítottam a kutyákat. rátámadtak egy nőre meg a gyerekeire, akik váltig állították nekem, hogy az az ő házuk, és én jöttem be rossz ajtón. közben folyamatosan evett az ideg, hogy nekem dolgozni kéne mennem, és ez a szorongás ébresztett fel végül. kimentem pisilni, erre látom, hogy Doro összefosta magát (kiborította a kukát és valamit bezabált belőle tegnap), mivel boxban van tartva az előszobában ez így kora reggel egy kis szarvakarást ígér. szóval kicsaptam Dorcit az udvarba, és rövid hezitálás után úgy döntöttem, hogy előbb még iszok egy kávét és ránézek a reggeli dolgaimra, majd utána indulok el takarítani. a boxnak már mindegy, Doro már jól van, én meg legalább legyek ébren a nagy művelethez.
csak hogy írjak valamit így a hosszú kihagyás után. de valójában nem tudom mit írhatnék. egyrészt a spontán felbukkanó gondolataimat kiöntöm fb jegyzet formájában, másrészt a külön körökre időm sincsen nagyon. így hát lassanként elvész a blog. meg is fordult a fejemben, hogy hagyom, sőt, lezárom, mint életem egy szakaszát, de nem visz rá a lélek. végtére is: jól jöhet még.
az idei év vegyes volt. nehezen indult, de aztán összeszedtük magunkat, és elég sokat ki tudtunk hozni belőle. rengeteg élményt szereztünk, sokat tanultam, tapasztaltam, és sok téren egyfajta választóvonalat is jelent ez az év. lezárjuk a "vissza a természetbe" projektünk próbálkozási szakaszát. nem lesz több új állatfaj, nem kapkodunk bele új dolgokba, kitapasztaltuk, hogy mi az, amit van lehetőségünk tartani és mi az, ami fekszik is nekünk. lesznál állatok akiktől megválunk, lesznek akiket levágunk, hogy a jövő évben már csak azokkal foglalkozzunk, akikkel úgy tudunk, hogy minimális ráfordítással tudjuk őket optimális körülmények közt tartani. folytatódik a sajtozás, a szappanozás (ezek szerencsére végtelen lehetőségeket nyújtanak) és ha isten és a párt is úgy akarja (=nem lesz leépítés) akkor ott lesz mellette a jó kis 6 órás melóm is. idén végre sikerült elszakadnom a küllemkiállításoktól is (nem áltatom magam azzal, hogy végleg...) helyette marad a súlyhúzósdi, a frizbi, a terelés, és az agility. a pasi fellelkesült a bringázáson, és magától vetette fel, hogy bikejöringezne Pogoval versenyen (kérdezi, hogy gond-e nekem... hogy lehet ilyet kérdezni, bármilyen felajánlásnak örülök, ami a dúvadállat fárasztását célozza meg), szóval az is ott van a levegőben. meg persze maradnak nekünk szünnapjainkra (főleg ha egyszerre vagyunk szabadok Annával) a túrák, a Mecsek járása újra és újra, hisz mindig tud újat mutatni. a szilveszter érdemi részét is ott töltöttük, 15 kutyával, barátokkal, tüzet raktunk, bort forraltunk, nevettünk, beszélgettünk, tervezgettünk, jó volt. azt kell mondjam, így 2013 végére, 28 éves fejemmel per pillanat nincs komoly panaszom az életemre. szívesen lennék kicsit fiatalabb, meg mondjuk tíz kilóval könnyebb, de ez legyen a legnagyobb gondom az életben. csodás jószágaim vannak, egy másik felem, akivel olyan véd- és dacszövetséget alkotunk, ami párját ritkítja, barátaim akikkel mindig van hová menni, van miről beszélgetni, és családom, akik tolerálják minden hülyeségem (hülyeségünk). jó volt ez az évem, ha a következő is csak ennyire lesz jó, egy rossz szavam sem lesz.
húzós. szappan, sajt, szappan, edzés, sajt, szappan, edzés, szappan, kirándulás, edzés, sajt, edzés, szappan, takarítás...
mindig akkor jön rám a futhatnék, mikor a korábbi hasonló időszakban vásárolt futócipőm (na jó, ez túlzás, inkább csak futásra alkalmas cipőm) totálisan és visszavonhatatlanul megadja magát. de most már szarok bele, marad ez a sima occó sportcipő, főleg, hogy az e félévi cipővásárlási keretemet ellőttem egy stoplisra (igen, focicipő). meg még nem is tartok ott, hogy az aktivitást futásnak nevezhessünk, inkább csak vonszolom magam a random kiválasztott kutya után. no de majd...! (na jó, még egy pár szó a stoplisról, mert ha jól sejtem aki egy icipicit is ismer, az ennél a szónál megakadt. szóval ma estétől megyünk agilityzni, és mivel alapjáraton is kétballábas vagyok, plusz ráadásul szarok a térdeim úgy véltem ez a minimum, amit a kutya érdekében és a saját épségem védelmében be kell szereznem. mert alapjáraton még a száraz füvön, sétatempóban is el tudok zakkanni.)
kecskéket megfejtem, legelőre raktam, kutyákat megszellőztettem, kávét lefőztem, az idő borult, nekem pedig van annyira nyomott hangulatom, hogy most inkább csak üljek és pötyögjek, ahelyett, hogy folytatnám teendőim végtelen sorát.
rengeteg minden idevaló dolog lett volna, de valahogy nem vitt rá a lélek, hogy naplózgassak. lehet, hogy később megbánom, hogy nem került fel az újabb Gyékényes és annak legfőbb poénjai, a frizbiverseny, a terelő munkavizsga, a terelő tábor, új barátok, kirándulások és kalandok a régiekkel, fejlesztések, új ötletek, és persze a mélyfilozófiai okfejtések, amikből minden hétre jut egy.
jól vagyok, boldogan. nem mondom, hogy minden tökéletes, unalmas is lenne, megvannak a saját kihívásaink, és olykor tragédiáink, de összességében nekem most jó.
bejelentkezés. kutyák, szappan, sajt, kecskék, frizbi, terelés, takarítás, család, haverok, nyár, csobbanás.
a héten van eddig ötféle szappanom (egyre vagányabb összetevőkkel) és készítettem két újfajta sajtot is. na jó, az egyik annyira nem újfajta, inkább csak új formájú, anyuék hoztak osztrákiából flancos formákat, úgyhogy most már tudok gekkó, tappancs, és csontocska formájú parenyicákat is készíteni. a másik újdonság sajtügyileg a próbálkozásom a pizzás sajtra. egyszer nagyon régen hoztak apuék kóstolót valami gazdanapról, csilis és pizzás sajt volt, a csiliset már sikerült rekonstruálni (nem mintha olyan bonyolult lett volna) a pizzáson azóta is gondolkoztam, szárított paradicsommal képzeltem el... végül egyszerűen megcsiliztem a friss olaszfűszerrel megküldött alapanyagot, meg még megszíneztem pirospaprikával. meglássuk. szappanilag a két legújabb már igazi "csajos", nem gondoltam volna, hogy valaha is elmélyülök a bőrápoló-testradírozó-hipoallergén témában, de a szappanoknak sikerült elérniük ezt is. az egyik flancos szappanom kakaóvajjal készült, elvileg egy ápoló hatású, jól habzó szappanka lesz, ha összeérik, fekete kakaóval és narancs illóolajjal díszítettem és illatosítottam, marha jól néz ki, és isteni az illata. a másik egy natúr szappan lett, csupán vaniliát (rudat) tettem illatosítónak, ebben is van egy kevés ricinus a hab miatt, azon kívül egész kevés kókuszvaj (egy picit muszáj volt az állaga miatt, de amúgy ha ebből sok kerül a szappanba, akkor szárít), oliva, shea vaj, kakaóvaj és házivaj (két napja készítettem), a tejben-vajban fürdés adta az ihletet.
ez is elkezdődött hát. ideje volna a kecskeművek blogot is frissíteni, vagy legalább hozzácsapni egy szappanos oldalt, de valahogy nem visz rá a lélek, hogy újraírjak több tucat postot (eltűntek a képek). majd talán később. addig is a szappanokról...
érett már a gondolat egy ideje, konkrétan tavaly karácsonykor már komolyan gondoltam, hogy kellene főzni, mert milyen jópofa ajándék is az, de nem jutottam hozzá NaOH-hoz. a posta ugyanis nem szállítja ki, a patikában nem adnak, a boltban kapható pedig valami fémmel van dúsítva, azt nem vállalom be szappanhoz. aztán most kaptam egy kilót egy ismerőstől - plusz rájöttem melyik webshoptól lehet rendelni lúgot - és nekiveselkedtem. egyelőre csak a formájukban és az illatukban gyönyörködhetek, mivel legalább egy hónapig még nem lehet hozzájuk nyúlni... így azt sem tudom mennyire sikeredtek jól vagy rosszul. az első egy egyszerű olivás-kecsketejes volt, ez elvileg hipoallergén, plusz a kecsketej miatt bőrápoló, plusz én tettem hozzá levendulát is bőséggel (illlóolajat meg virágot is), aminek hatására már nem annyira hipoallergén, viszont nagyon jó illata van. az olivás szappanok állítólag nem nagyon habzanak, pontosabban sokat kell érni hagyni őket, ha azt akarjuk, hogy legyen habja, szóval jól bevállaltam így elsőre... 6 hét után már ki fogom próbálni, aztán meglátjuk marad-e decemberre belőlük. a második verzió már egy trükkösebb szappan volt, egy dupla fahéjas, aminek csak az egyik felébe tettem fahéj port (illóolajat viszont az egészbe), és rétegelve tettem a dobozába, kicsit féltem, hogy túl erős szaga lesz, de így 2-3 nap után már egész elviselhető, ha így folytatódik akkor 4 hét múlva már pont jó lesz. harmadjára kicsit túlvállaltam magam, elég nagy mennyiségből készítettem el a kávés szappanomat, többet nem teszek ilyet. nem nagyon tudtam már milyen formába önteni, így maradok a max 500g-os szappanoknál. ebbe nem tettem illatot, csak kecsketejet meg darált kávét, és díszítésnek a tetejére néhány egész kávészemet, illata nem sok van, de elvileg dörzsis hatású lesz, a koffein miatt élénkítő hatású, narancsbőrre ajánlják, illetve konyhai szappannak, mivel az erős szagokat semlegesíti. ez az első ricinusos szappanom, a kalkulátor szerint már lesz habja is, kíváncsi vagyok.