holnap lesz 24. igenigen, fájó ezt így belátni, de életéveim számáról beszélünk. és mivel szüleim (s öcsém) a sok meghurcoltatás és munka kompenzálásaként ami idén a nyakukba szakadt mostanság folyton úton vannak a retro-lakóautóval, a tegnapi napon ünnepeltük a holnapi napon eljövendő születésnapomat. anyuék aztán ma mennek is tovább, csak két éjszakára ugrottak haza a Balatonról ügyintézni, meg ha már itt voltak elsőszülőtt lányuk öregedését megünnepelni. hálisten már egész jól megismertek az elmúlt majdnem huszonnégy évben és nem szöszöltek sokat frappáns ajándékok kiötlésével, egyszerűen csak megfinanszírozták a jövő heti CAComat. no nem csak úgy éppenhogy, hanem a deluxe változatot amibe beleférhet még egy fagyi is és egy sajtos-tejfölös lángos (mármint a kiállítás helyszínén, ahol tudvalevőleg nem mérik olcsón az ilyesmit). elhozták magukkal mama ajándékát is (hiába tudta, hogy megyek még hozzá a héten, no mindegy) ami viszont már sokkal jobban odabaszott, mint a hiperszuper palacsintasütő, amit a szülői boríték mellé kaptam. egy bolyhos-tollas rózsaszínű tollról van szó kéremszépen, aminek írás közben világít a tetején ülő micimackófigurája. hát beszarás... minden gyereknek megjárna egy ilyen nagymama, de komolyan. a világító műanyagmedvét látva már gyakorlatilag potyogtak a könnyeim a röhögéstől, aztán még vagy egy órán keresztül azt latolgattuk Andival hova, kihez, melyik vizsgán lenne a legviccesebb ezt a tollas-tollcsodát bevetni. majd, mikor már éppen kezdett alábbhagyni rekeszizmaim permanens görcse, megláttam a cuccl oldalán a "be friendly" feliratot...
holnap tehát 24. este 20.05kor egészen pontosan. rettenet...
